A klinikai vizsgálatok nagyszabású áttekintése azonban kérdéseket vetett fel a nagy dózisú E-vitamin-kiegészítéssel kapcsolatban. Például több tízezer résztvevőt érintő randomizált, kontrollált vizsgálatok metaanalízisei kimutatták, hogy az E-vitamin-kiegészítők vegyes hatással lehetnek a stroke típusaira. Konkrétan úgy tűnik, hogy a vérzéses stroke (agyvérzés) kockázatának mérsékelt növekedésével járnak, míg az ischaemiás stroke (elzáródással összefüggő) kockázatának kismértékű csökkenését kínálhatják.
Több vizsgálat kulcsfontosságú elemzése kimutatta, hogy az E-vitamin-kiegészítés a vérzéses stroke körülbelül 22%-kal magasabb relatív kockázatával járt, bár az összesített stroke-arány nem mutatott jelentős változást. Ez a minta különböző dózisokat és formákat (természetes vs. szintetikus) is magában foglalt. Az aggodalom az E-vitamin azon képességéből fakad, hogy befolyásolja a vérlemezke-funkciót és kölcsönhatásba lép a véralvadási folyamatokkal – ezek a hatások hangsúlyosabbá válhatnak az idősebb felnőtteknél, akiknek törékeny az ereik, vagy akik olyan gyógyszereket szednek, mint a vérhígítók.
De ez nem a teljes kép…
Hogyan befolyásolhatja az E-vitamin a véralvadást és az agy egészségét?
Az E-vitamin enyhe vérhígítóként működhet azáltal, hogy megzavarja a vérlemezke-aggregációt (a vérrögképződést elindító összecsomósodást), és esetleg befolyásolja a K-vitamintól függő útvonalakat. Fiatalabb, egészségesebb embereknél ez segíthet megelőzni a nem kívánt vérrögöket. Az időseknél azonban, ahol az erek az öregedés miatt kevésbé ellenállóak lehetnek, a nagy dózisok a könnyebb vérzés felé billenthetik a mérleget – különösen az agyban.