Amikor a csend jobban fáj, mint a szavak
A terhesség nyolcadik hónapjára a mindennapi feladatok sokkal nehezebbnek tűntek, mint korábban.
Az olyan egyszerű dolgok, mint a kocsifelhajtón való gyaloglás vagy a bevásárlás, most sokkal több erőfeszítést igényeltek. A legtöbb nap végére fizikailag olyan kimerültnek éreztem magam, mint még soha.
Egyik este a férjemmel hazafelé tartottunk a boltból. Amikor becsukta a csomagtartót, ránéztem a táskáimra, és udvariasan megkérdeztem, hogy segíthet-e bevinni őket.
Ez egy apró, ésszerű kérésnek tűnt, különösen a terhességemnek ebben a szakaszában.
De mielőtt válaszolhatott volna, az anyósom megszólalt.
“A terhesség nem mentség.”
Gyorsan előrelépett, és szinte közömbösen azt mondta, hogy a terhesség nem ok arra, hogy különleges bánásmódot várjunk el.
