A kutatók arra keresték a választ, hogy ha nem „vaktában” adnak D-vitamint, hanem egyénre szabottan, vérvizsgálat alapján állítják be az adagot, akkor:
csökken-e a második szívinfarktus kockázata,
és van-e bármilyen komoly mellékhatása a magasabb dózisú pótlásnak.
Kik vettek részt a TARGET-D vizsgálatban?
A vizsgálatba 630 pácienst vontak be, akik az azt megelőző 30 napban szívinfarktuson estek át.
A résztvevőkről:
több mint 78% férfi volt,
az átlagéletkor 62,6 év,
a követési idő 2017-ben indult, és 2025 márciusáig tartott – átlagosan 4 évnél hosszabb utánkövetéssel,
mindenkinél ismert volt a vérben mért 25(OH)D-szint, ami a D-vitamin státusz legfontosabb laborértéke.
A betegeket véletlenszerűen két csoportra osztották:
Kontrollcsoport – nem kaptak célzott D3-vitamin kiegészítést (csak a szokásos kardiológiai kezelést).
D3-vitamint kapó csoport – személyre szabottan állították be a D3-adagolást, azzal a céllal, hogy a 25(OH)D szint tartósan 40 ng/ml fölé kerüljön.
Nem „vitamincsepp”, hanem magas kezdőadag
A vizsgálat elején a betegek 85%-ának D-vitamin szintje 40 ng/ml alatt volt, vagyis a többség hiányos vagy legalábbis nem optimális tartományban mozgott.
Ezért:
