a D3-at kapó csoport több mint felénél 5000 NE (IU) volt a kezdő napi adag,
ez jóval magasabb, mint az általános ajánlásban szereplő 600–800 NE felnőtteknek.
A D-vitamin szintet évente ellenőrizték, és ha a célértéket nem érték el, akkor 3 havonta újabb kontroll következett, és hozzáigazították az adagot. Amikor stabilan 40 ng/ml fölé került a szint, visszatérhettek az évenkénti laborra.
Mi lett az eredmény?
A hosszú távú utánkövetés során a kutatók összesen 107 súlyos szív- és érrendszeri eseményt jegyeztek fel (újabb infarktus, stroke, szívelégtelenség miatti kórházi felvétel, illetve halálozás).
Ami különösen figyelemre méltó:
a fő, összetett végpont (bármilyen nagy kardiovaszkuláris esemény) szempontjából nem volt egyértelmű különbség a két csoport között,
viszont a részletes elemzés azt mutatta, hogy a második szívinfarktus kockázata körülbelül a felére csökkent azoknál, akik személyre szabott D3-pótlást kaptak (kb. 3,8% vs. 7,9%).
A kutatók ezért úgy fogalmaznak: a D3-vitamin ígéretes kiegészítő eszköz lehet a szívinfarktuson átesett betegek kezelésében, de az eredményt nagyobb, független vizsgálatokban is meg kell erősíteni, mielőtt bárki általános ajánlásként tekintene rá.
Miért nem mindegy, hogyan szedsz D3-vitamint?
Mennyi a „hivatalos” ajánlás?
A nemzetközi ajánlások szerint az egészséges felnőttek számára a napi 600–800 NE (15–20 µg) D-vitamin bevitel számít ajánlott mennyiségnek.
E fölött is lehet biztonságosan D-vitamint szedni, de:
