A megfelelő D-vitamin-szint védelmet jelenthet a csontritkulás ellen, szerepet kaphat bizonyos daganatos betegségek megelőzésében, támogatja a szív- és érrendszer működését, hozzájárul az immunrendszer egészségéhez, illetve autoimmun betegségek, fertőzések és gyulladásos bélbetegségek esetén is fontos tényező lehet. A D-vitamin az idegrendszer működésére is hat, és összefüggésbe hozható a kognitív teljesítmény javulásával.
Mikor alakul ki D-vitamin-hiány?
A hiány gyakran azoknál jelentkezik, akik hosszú időn keresztül nem jutnak elegendő étrendi forráshoz, például akkor, ha valaki szigorú vegetáriánus vagy vegán étrendet követ, és kerüli az állati eredetű ételeket. Szintén kialakulhat, ha valaki kevés időt tölt a szabadban, olyan éghajlaton él, ahol kevés a napsütés, vagy olyan munkát végez, amely folyamatosan zárt térben tartja. A sötétebb bőrtónusú embereknél a melanin miatt a D-vitamin termelődése lassabb, így náluk a hiány esélye magasabb. A veseműködés romlása megnehezítheti, hogy a szervezet a D-vitamint aktív formává alakítsa. Emésztőrendszeri betegségek, például a Crohn-betegség vagy a cisztás fibrózis, akadályozhatják a felszívódást, és a lisztérzékenység is hasonló problémákat okozhat. Az elhízás esetén a D-vitamin a zsírsejtekben raktározódik, így nem tud megfelelő mennyiségben a véráramba kerülni.
Kik vannak leginkább veszélyben?
