-
A szívgyógyszereket nem váltja ki semmilyen vitamin.
A vérrögképződésre, vérnyomásra, koleszterinre ható gyógyszereket, életmódbeli tanácsokat nem helyettesíti a D3 – legfeljebb kiegészítheti azokat. -
A D3-pótlás akkor ígéretes, ha célzott, ellenőrzött és személyre szabott.
A TARGET-D abban volt különleges, hogy nem fix adagot adtak mindenkinek, hanem laboreredmény-alapú dózisbeállítást alkalmaztak. -
Ez még nem új irányelv, hanem egy erős jelzés.
Az eredmény statisztikailag és klinikailag is ígéretes, de szükség van további, nagy vizsgálatokra, mielőtt minden infarktuson átesett beteg számára rutinszerűen előírnák a 40 ng/ml feletti D-vitamin szintet. -
Ha volt szívinfarktusod, D-vitamint csak orvosi felügyelettel kezdj – különösen nagy dózisban.
A kardiológusnak és a háziorvosnak tudnia kell arról, hogy mit szedsz, mert egyes gyógyszerekkel (például bizonyos vízhajtókkal) együtt a D-vitamin túladagolás könnyebben okozhat hiperkalcémiát.
Kinek érdemes egyáltalán D-vitamint szednie?
A D-vitamin természetes forrása a napfény, kisebb részben egyes élelmiszerek (zsíros halak, tojás, dúsított tejtermékek). Ennek ellenére mérsékelt égövön, irodai életmóddal, főleg télen nagyon gyakori a D-vitamin hiány.
A legtöbb irányelv szerint érdemes D-vitamin pótláson gondolkodnia:
idősebbeknek (különösen 65 év felett),
azoknak, akik alacsony napsugárzásnak vannak kitéve (irodai munka, kevés szabad levegőn töltött idő),
túlsúlyos, elhízott személyeknek,
sötétebb bőrűeknek, akiknél ugyanannyi napsütés kevesebb D-vitamint termel,
bizonyos emésztőszervi, máj- vagy vesebetegségben szenvedőknek, akiknél romlik a felszívódás vagy az átalakulás.
Itt is igaz: nem az öndiagnózis a cél, hanem az, hogy a háziorvossal, kezelőorvossal átbeszéld, szükség van-e D-vitamin szedésére, és ha igen, milyen dózisban.
7 dolog, amit tényleg tarts be, ha D3-vitamint szedsz